smaragd-talakozo

Beszámoló az első Smaragdos találkozóról

A 94. Ünnepi Könyvhét már estébe hajlott, amikor egy hangulatos, budapesti kerthelyiségben sor került az első Smaragdos találkozóra. A mai, leginkább online jelenlétre alapozó világban sokkal nagyobb súlya van az olyan összejöveteleknek, ahol a résztvevőket nem köti a meetingekre szánt idő vagy a többi fontos feladat utáni rohanás. Így amikor felmerült bennünk a gondolat egy személyes összejövetelről, mind a kiadó munkatársai, mind pedig a szerzők hatalmas lelkesedéssel fogadták a lehetőséget.

Hogy az első találkozó hangulatát kicsit átadhassuk, megkértük a részt vevő szerzőket, osszák meg gondolataikat, benyomásaikat az estéről.

smaragd-konyvkiadas

„A kezdetektől fogva nagyon jó ötletnek tartottam. Már csak azért is, mert nagyon sok olyan Smaragdos író volt, akikkel egészen addig a pontig nem nyílt módom személyesen találkozni.

Elég kalandosan indult a találkozó, mármint ami a szervezést illeti. Eleve sok kitételnek kellett megfelelnie a helynek, például, hogy legyen viszonylag közel a Könyvhéthez, legyen kerthelyiség vagy legalább rendesen légkondicionált, és a legkritikusabb, hogy beférjünk tizennyolcan! Végül rábukkantunk a megfelelőre.

A beszélgetések jó hangulatban teltek, és végre arcokat is tudtam társítani a nevek mellé (legyen szó akár írói álnevekről, akár valósakról). A Smaragd-díjátadó is közvetlen, baráti hangulatban telt. Idén szerencsére minden díjazott jelen tudott lenni, így mindannyian együtt örülhettünk a Smaragdos írók sikereinek.

Remélem, lesz még hasonló találkozó a közeljövőben, és nem csak a Könyvhét apropóján.”

(S.A. Locryn)

„Szerintem, hihetetlenül jól sikerült a találkozó! Nagyon örültem annak, hogy ilyen sok emberrel találkozhattam a Smaragdcsapat tagjai közül. Bár néhány Smaragdos könyv dedikálatlanul maradt, remélem, legközelebb majd ezen művekbe is belekerül a szerzőktől pár, személyesen nekem szóló sor.” 

(Kovács Gábor)

„Egy felejthetetlen élménnyel lettem gazdagabb. Nagyon élveztem minden pillanatát. Sok nevetés, beszélgetés és abszolút jó hangulat jellemezte az esténket. Jó volt megismerni az írótársakat, egy csapatnak éreztem magunkat, hála a Smaragd vezetőinek.”

(Elena Honoria)

iro-kiado-talakozo

„Benyomások: nem voltunk benyomva. Új ismeretségek: a jó arcok kínálata jelentősen bővült. Díjátadó: mivel tudtam, hogy nem vagyok elég népszerű Moly.hu-n, így nagyon durván hangosan tapsoltam a nyertesnek (nem éreztem csalódást). Hangulat: DJ Kitti megadta az alaphangot, a többiről az írók gondoskodtak (ezen belül érdekes volt megfigyelni, hogy amíg a férfi írók ordítva röhögtek, addig a női írók balladába illő történetekkel ’szórakoztatták’ egymást). Ami még eszembe jut: Elenának köszi a pirítósszerű valamit, jó volt. :-)”

(Gombos László)

smaragd-csapat

„Nagyon-nagyon vártam. Leginkább az ismerkedés miatt. Kíváncsi voltam írótársaimra, na és arra a nagy csapatra, akikkel hosszú-hosszú heteken keresztül lázasan dolgoztunk a regényemen. Örültem az oklevélnek is, büszke vagyok nagyon. (Zsüliet került az idei Smaragd-díj második helyére. ­– szerk.) És szuper hangulat volt egy szuper csapattal. Remélem, máskor is lesz ilyen alkalom.”

(Császi Zsüliet)

„A Smaragd Kiadó összejövetelén, ahol nagyon sokan voltunk szerzők, kiadói munkatársak, végre személyesen találkoztam Kittivel, a kiadó agilis, közben meg szemtelenül fiatal és csinos vezetőjével.

Meglepetésemre a legfiatalabb szerző kapta az idei, nagyon különleges Smaragd-díjat.

(Nagy tanulság, hogy legközelebb nem rendelünk resztelt májat, akármilyen csicsás neve is volt. Többen leettünk magunkat 😀 Viszont tény, nagyon finom volt.)

Nagyon jól éreztem magam, kár, hogy az utolsó vonat miatt hamarabb el kellett jönnöm.”

(Torma István)

„Ez volt az első alkalom, hogy személyesen találkoztam a kiadó szerzőivel, és kicsit megismerhettem az embereket a könyvek mögött. Az hamar feltűnt, s örömmel tapasztaltam, hogy nagyon vidám, családias a hangulat, az új szerzők éppúgy a csapat részei, mint a régi motorosok. Bárkivel el lehetett beszélgetni egy jót, akár az írói élet különféle aspektusairól, akár teljesen hétköznapi történetekről (különösen remek eszmecserét folytattam Elena Honoria

szerzoi-konyvkiadas

 írónővel, a Varázslónő szerzőjével). Úgy érzem, ez egy remek baráti társaság, s örülök, hogy csatlakoztam hozzájuk. Remélem, sok hasonló találkozó lesz még, ahonnan (s ebben biztos vagyok) minden résztvevő élményekkel gazdagodva térhet haza.”

(Cserni András)

A visszajelzések szerint igenis szükség van még több ilyen kezdeményezésre, ahol a kiadó munkatársai és a szerzők személyesen is megismerkedhetnek egymással. Örömmel tölt el minket, hogy a hozzánk forduló írónők és írók a folytatásért kiáltanak. Bízunk benne, hogy a jövőben rendszeressé tehetjük a hasonló találkozókat!

A cikket készítette Aurora P. Hill. Ezúton is köszönjük a munkáját.

Szeretnél te is könyvkiadónk szerzői közé tartozni?

Ide kattintva minden információt megtalálsz a könyvkiadás menetéről, valamint a Smaragd Kiadó szolgáltatásairól.

Legyen a Tiéd a következő sikerkönyv!

További bejegyzések 

Haffner Orsolya bemutatkozó

“Éppen betöltöttem a nyolcadik évemet, amikor felfedeztem, micsoda kalandot rejt az írás. Naplót kezdtem vezetni. Idővel az események listáját felváltották a gondolatok, és kiderült, hogy egyfajta meditatív elfoglaltságot találtam magamnak. A külföldről kapott, üres határidőnaplók meglódították a fantáziámat. Egyszerű ajándéknak számítottak, mégis inspiráltak.”

bővebben

Beleolvasó: Torma István – Okosak, szépek

“Ibolyka el-elgondolkodott, hogy mi határozza meg a szépséget.
Leginkább arra jutott, hogyha a lelke szép, akkor szépnek látszik ő maga is. De ez nem sikerült mindig. Néha rossz, gonosz gondolatai voltak, ezeket persze soha nem mondta, mutatta ki. Volt benne annyi önbecsülés, hogy ezt más ne tudja róla. Naplójából is kitépte azokat a lapokat…”

bővebben

Beleolvasó: Aurora P. Hill – A halandó istennő

“Sötét mélység tátongott mögötte.
Mintha onnan érkezett volna, hogy majd a semmibe térjen vissza. Magas alakját rejtő vértezetét lágy fény fogta körbe. Hátán lándzsa, az egyik kezében kard.
A sisakjához nyúlt. Bőre csupán egyetlen pillanatra villant fel az acél alatt, ahogy a száját takaró lemez felfedte arca egy kis részletét.
Pengevékony ajkait megvilágította a fény.
Nem mosolygott, nem beszélt. Lényéből olyan határozottság sugárzott, hogy ha a sötétség élő lett volna, azonnal behódol neki.
Léptei felgyorsultak, lendült a kard, és lecsapott …rá.”

bővebben
0

KOSÁR