Vannak olyan kiadók, amik egyéni vállalkozásként vannak bejegyezve, van, ami betéti társaság (mi az vagyunk), és van, ami korlátolt felelősségű társaság (kft). Ezek más és más adózási formákat mutatnak, de a lényeg ugyan az.
Egyrészt a szakmai folyamatok minden fázisa adózik: a szerkesztés, a korrektúra (mi így különítjük el), a tördelés, a borítótervezés és a marketing. Ha valaki adószámos magánszemélyként dolgozik be, akkor több fajta adót fizet utána a kiadó, ha vállalkozóként, akkor ő egyben fizet több fajta adót, vagy áfa fizetési kötelezettség van (27% a szakmai folyamatokra).
Pontokba szedve így adózik a könyv
- Szerkesztés (könyv előkészítése fázis)
- Tördelés (könyv előkészítése fázis)
- Korrektúra (könyv előkészítése fázis)
- Borítótervezés (könyv előkészítése fázis)
- Ha vannak illusztrációk, az is adózik (könyv előkészítése fázis)
- A marketing folyamata is adózik: 27% áfa vagy kétszeresen 27% áfa + reprezentációs adó
- Utána a nyomdai könyvnyomtatásnak van 5%-os áfája
- A könyv eladásának van újabb 5%-os áfája
- A kiadó fizet helyi iparűzési adót a helyi önkormányzatnak
- A kiadó fizet kéményseprési díjat (ha az ingatlanon van kémény, mi például fizetünk ilyet, mint vállalkozás)
- Továbbá a kiadónak vannak egyéb adói az alkalmazottak után (ami újabb legalább 3 adófajta)
- Rengeteg kiadó vesz részt a Nemzetközi Könyvfesztiválon és az Ünnepi Könyvhéten (mi mindkettőn ott vagyunk), ott a szervezők pénzt adnak a helyszínért az önkormányzatnak vagy a központi államnak. Úgyhogy még ott is kiszed pénzt az állam- vagy önkormányzati igazgatás (közvetetten) belőlünk is. Plusz a szervezők is adóznak, amit árban szintén kénytelenek a könyves résztvevőkön behajtani
- A nagy terjesztőpartnereink (Líra, Libri, Bookline, Book24 stb.) szintén adóznak, ezért is kérnek el magas százalékokat részesedésként (az ő adóik is drágítják a könyveket, ami végül az olvasókon csattan)
- Miután az író hozzájutott a pénzéhez, a jogdíjához, utána még adózik ő is egy gyorsat
A kiadói és írói adózáshoz még hozzá jöhetnek egyéb adótípusok vagy el is tűnhet 1-1 adófajta, ha valaki más cégformában csinálja, vagy íróként ezt-azt el tud számolni vagy hasonló, de lényeges módosítási lehetőség nincs. Ezek mind benne vannak a könyvek árában.
Az 1990-es években jóval olcsóbban vehettünk mindenféle kiadványt, mert még nem találták ki ennyire körmönfontan az adózási rendszert, így nyilván voltak kiskapuk, vagy egyszerűen csak nem fizették be az adókat.
Az a pénz, amit kilop az állam az ágazatból, pont a marketinghez kellene. Egyrészt a marketinghez, amit az író fizet magának, másrészt, amit a kiadó fizet magának. Arra meg gondolni is nehéz, hogy az írónak fizessük a marketinget, mert az állam minden létező pénzügyi lehetőségünket kiüti.
Anno az Alkotmánybíróság figyelmeztette a többi hatóságot, hogy az adóztatás egy ponton túl már nem jogszerű. Ha kiindulunk egy könyv kiadásába eredetileg befektetett X összegből és hozzáadjuk az adókat, és az adózott összegekre rakódott további adókat, máris kiderül, hogy ez az állam részéről jogszerűtlen pénzelvétel.
Ami ebből a folyamatból könnyedén törölhető: a nyomdai áfa 5%-a, az eladási áfa 5%-a, a kiadó ne fizessen helyi adót, plusz az írónak (ezen bevételének) adómentesnek kellene lennie. Még így is maradna 10 pontnyi adózás.
Amit az olvasóktól határozottan kérünk, hogy támogassák a magyar írókat, Krasznahorkai László irodalmi Nobel-díja megmutatja, hogy a magyar írók nem „B” kategóriásak, hanem könnyedén tudják hozni a nemzetközi színvonalat, és azt bőséggel le is tudják előzni.
A külföldi szerzőknek és a nagy külföldi nemzetközi kiadóknak több pénzük van marketingre, de színvonalban semmivel nem tudnak többet.
Ez itt a reklám helye, úgyhogy bíztatjuk Önt, hogy bátran nézze meg a kínálatunkat, mert kiváló könyveket talál nálunk. Ki tudja, hogy kiből lesz a következő Nobel-díjas író, Krasznahorkai befutásához is kellett 50 év.
