Rólam

Államigazgatási szakemberként nem csak a szokásos történész szemléletből írtam le az eseményeket, hanem az állami működés részletei is terítékre kerültek. Az államigazgatás részletei olyan dolgok, amik meghatározzák, hogy az állami vezetők tervei megvalósulnak-e vagy csak tervek maradnak. Továbbá újságíró és dokumentumfilmes is voltam a múltban. Így a sajtó által feltárt eseményeket is bele tudtam fésülni a könyvbe, és meg is tudtam szűrni a tengernyi információ halmazát. Nagyon kevesen ismerik a világban a könyv által részletezett korszakot. A hidegháború stabil ismerete viszont utat nyit az azt követő világ ügyeibe.

Első könyv

2006-ban kaptam egy könyvet a Szovjetunió hidegháborús szemszögéről. Ebből kiderült, hogy a szovjetek lényegesen aktívabbak voltak, mint addig a közhiedelem tartotta. Ahogy a könyvnek utána néztem, egyre több és több további adat és esemény tárult a szemem elé. Már a 2006-os évben kezdtem kiegészíteni a szovjet szemszöget. Utána dokumentumfilmek rámutattak, hogy az Amerikai Egyesült Államok is lényegesen aktívabb volt a hidegháborúban annál, mint néhány kémregény és a korban (a hidegháborúban) a sajtó által felkapott terrortámadások mutatták. Ekkor jött el az amerikai szemszög megírásának ideje.

A folyamatosan bővülő szovjet és amerikai szemszöget egymás mellé tettem. Ez tovább bővült Európa önálló szemszögével. De eljött a pillanat 2008-ban, amikor megérkezett a gazdasági világválás és ez átrendezte a világ politikai életét. 2009-re már egyre több pólusú világ képe rajzolódott ki. Ahogy teltek az évek 2009 után, úgy jött létre egy egyértelműen körvonalazható, hidegháború utáni orosz/amerikai/európai/kínai/indiai szempont. Az egész világ egyre bonyolultabb lett.

Idővel sikerült rendeznem a könyv sorait: létrejött egy szovjet és közvetlenül azt követő orosz szemszög. Létrejött egy 1945-től máig tartó amerikai szempont. Utána jön az európai szemszög a gyarmatbirodalmaik második világháború utáni széthullásától, az Európai Unió létrehozásán át egészen máig. Utána már a jelen következik a könyvben: a világ 11 legnépesebb országa, továbbá az ENSZ és további nemzetközi ügyek.

A könyv maga 255 oldal, de mégis ez mind belefért. A globális szemszögből íródott könyvben Magyarország is szerepet kap, a hidegháborúban, és kis részt az azt követő időszakban is. Mivel a könyv magyar nyelvű verziója, értelemszerűen, magyaroknak íródott, ezért Magyarországról több példa és összehasonlítás is van benne, hogy még érthetőbb legyen a világ. Az érthetőség fokozásáért nem használok a könyvben szakzsargont, mert a könyv tartalma nem csak pár száz ember számára tanulságos.

Készült hozzá angol nyelvű verzió, ami közel 300 oldal. Az angol nyelvűben kevesebb a magyar példa és a hazánkról szóló rész, ott a világ minden tájáról gyűjtöttem be a példákat, és összehasonlításokat. Az angolban a jelen kor teendőiről szóló fejezet lényegesen hosszabb, mert ezt a nemzetközi szervezetek alkalmazottainak is szánom, nem csak érdeklődőknek/történészeknek/történelemtanároknak/politikusoknak/állami alkalmazottaknak.