Rólam
Egy kis Szabolcs – Szatmár – Bereg megyei faluban nőttem fel. Gyermekkoromban gyakran bandukoltam a falunkat övező erdőkben, mezőkön és réteken, hol egyedül, hol pedig kisebb – nagyobb társaságban. Élénk fantáziámnak hála, nem sokat unatkoztam, néha az erdő sötétebb zugaiban, a sűrű bozótban egy korhadt fatönk változott át rémisztő szörnyeteggé. Máskor a legnagyobb szárasságban is sikerült megtalálnunk a kiszáradt kanális egyetlen sáros pontját. De a legtöbbször az erdőkben és mezőkön talált fadarabok és botok változtak át karddá, pisztollyá vagy épp muskétává.
Mindig is kissé introvertált gyermek voltam, talán ennek köszönhető, hogy gyermekkoromban rengeteget olvastam, a kötelező olvasmányoktól kezdve, Jules Verne regényein keresztül, természetrajzi lexikonokon át, a fantasy könyvekkel bezárólag.
Aztán egy szép napon megnéztem egy dokumentum filmet, ami a filmkészítésről szólt. Ettől kezdve szabad perceimben azon méláztam, ha filmet készíthetnék, az én filmem vajon milyen lenne. Csakhamar rájöttem, hogy egy jó sztori nélkül, lehetetlen jó filmet készíteni. Elkezdtem hát a saját történeteimet gyártani. Lassacskán a filmezés iránti érdeklődésem eltűnt és helyét a történetek kreálása vette át.
Telt múlt az idő, a hetekből hónapok, a hónapokból évek lettek. Míg végül egyik nap felkeltem és reggeli után úgy döntöttem írok egy könyvet. Mostanság Nagy Károly, Barsi Ödön és Leslie L. Lawrence, valamint írói példaképem: Rejtő Jenő könyveit olvasom.
Hogy van – e a könyvemnek mögöttes küldetés tudata? Igen, van. Hogy micsoda? Erre igen nehéz válaszolni. Miután vallásos lettem, visszatekintve eddigi életemre, látván a hibákat és baklövéseket, magányos időszakjaimat és vereségeimet, elszomorodtam. De Isten megmutatta nekem, hogy mindig van remény és megtanította, hogy a harcok csak erősebbé tesznek.
Hogy valami klisé szerű is legyen a mondandóm között jöjjön egy idézet:
„Két szó. Mindig és soha. Küzdeni mindig, feladni soha.”
Most hogy a klisés szakasznak vége gondolom egy saját idézetet is elvárnának tőlem.
„A félelem az utolsó menedék a győzelem elől.”
Törvény védve, karikában pici „C” betű. Csak vicceltem idézhetik nyugodtan.
No, de visszatérve a küldetés tudatra. Most jöhetnék a megtérésem történetével, bibliai idézetekkel, klisékkel, vagy akár fennkölt szavakkal, de nem célom sem a térítés, sem a papolás. Karaktereim ábrázolásával és történeteim cselekményeivel szeretném megvilágítani másoknak is azt a tényt, amit én már tudok, a tényt, amit újra és újra elfelejtek s később újra és újra meglelek. A tényt: legyen bármilyen nagy is a sötétség, mindig van remény.
Nos, nagy vonalakban ez az én történetem.
Az író bemutatkozása saját szavaival (változatlan formában).
Szeretnél te is könyvkiadónk szerzői közé tartozni?
Ide kattintva minden információt megtalálsz a könyvkiadás menetéről, valamint a Smaragd Kiadó szolgáltatásairól.
Legyen a Tiéd a következő sikerkönyv!
