balint-mariann

Bálint Mariann bemutatkozó

balint-mariann3

Sokáig úgy tudtam magamról, hogy az én utam az alkotás terén a képalkotás, hiszen eredetileg festő, grafikus, illusztrátor vagyok. 2003-ban végeztem rajz-vizuális kommunikáció szakon Nyíregyházán. Két évig tanítottam is egy alapfokú művészeti iskolában, majd két év után nagy levegővel ugrottam az ismeretlenbe: szabadúszó grafikus lettem. Többnyire mesekönyveket illusztráltam, ami évekre kimerítette az „álmaim melója” kategóriát.

Az illusztrátori pályámon azonban kiderült, valahogy visszafelé is működök: ahogy megrajzolok egy karaktert, az életre kel bennem. Megmoccan, mesél magáról, kérdez rólam.

Megmoccan, mesél magáról, kérdez rólam. Nekem csak le kell jegyeznem a belső teremben elhangzottakat – gondoltam, és ezzel a lendülettel megszületett első mesekönyvem, a Hulladék Históriák- Klímanó történetek. Ez a két kiadást megélt kötet – ami a szelektív hulladékgyűjtés témakörét dolgozza fel kalandos formában – bátorított arra, hogy a Rossz/csont- Gyógyulás a felébredés útján című írásomnak nekivágjak. Épp csak ebben az esetben nem egy manót rajzoltam gyerekeknek, hanem a saját karakteremet hagytam mesélni magáról felnőttek számára.

A Rossz/csont című könyvem arról a gyógyulási folyamatról számol be, amit tizenöt éves koromtól negyven éves koromig bejártam. Ez a gyógyulás nem csupán a testi egészség állapotának elérését jelentette számomra, már egész korán tudatos voltam arra, hogy a testi tünetként megjelenő betegség gyökere mélyebben található a fizikai síknál. Hosszú éveken keresztül volt a betegség az iránytűm, ami aztán saját belső forrásomhoz vezetett. A két könyvem témaköre látszólag eltérő: szelektív hulladékgyűjtés és út a traumán keresztül a felszabadulás felé. Mégis, valahol a gyökerük ugyanaz: hogyan teremthetünk a káoszból rendet. Hogyan lássunk neki az első pillantásra elhordhatatlan szeméthegyek – traumák – feloldásának, eltakarításának. 

balint-mariann2

Vászon a könyvlap arra, hogy megfessem azt az élő képet, amin a szemétből értékes alapanyag válhat, a traumából út és erő. Az alkotás folyamata transzformáló, gyógyító, tudatosító út. Legyen szó képalkotásról vagy szövegírásról, arra szeretem felhasználni ezeket a kifejezésmódokat, hogy feltárjam a belső és a külső tér összefüggéseit, rálássak magamra egy magasabb távlatból. Megértsem a felszínen végbemenő folyamatokat mozgató, irányító és összetartó erőket. Szerencsés esetben ennek az alkotási folyamatnak az eredménye pszichoaktív, azaz a befogadó is bevonódik az önmagunk felé fordulás folyamatába, belső világa feltárásába, ami akár transzformatív erejű is lehet.

balint-mariann1

Lássuk be, ez nem kis feladat: ebben az extrán pörgő, sürgető világban minden kommunikációs csatorna arra ösztönöz bennünket, hogy kifelé nézzünk, a kinti világban érjünk el sikert, csillogást, anyagi javakat. Önmagunk felé fordulni és feltárni a belső tudati terünk mélyrétegeit véleményem szerint nagyon is bátor feladat. Igaznak gondolom azt a mondást: a szenvedésből kivezető út befelé vezet.

Szeretek gyűjtögetni: gyógyító mondatokat, lelkesítő pillanatokat, jelenlétből fakadó megértéseket. Jó esetben maguktól összeállnak bennem egy képpé vagy szöveggé anélkül, hogy agyalnom kellene bármin is. Nagyon szeretem, ha megmutatkoznak maguktól a dolgok, összefüggések. Szeretem átadni az irányítást egy nálam nagyobb, ó, sokkal nagyobb erőnek.

Jelenleg a könyvírás és a grafikusi feladatok mellett egy önismereti kártyajáték megalkotásán dolgozok, ami A Lélek 108 Arca nevet kapta. Ebben az interaktív játékban találkozik alkotói utam minden ösvénye: a karakterábrázolás képekben, írásban és a vágyam arra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjak Önmagamhoz és ezáltal a környezetemben megjelenő emberekhez.

Az író bemutatkozása saját szavaival (változatlan formában).

Szeretnél te is könyvkiadónk szerzői közé tartozni?

Ide kattintva minden információt megtalálsz a könyvkiadás menetéről, valamint a Smaragd Kiadó szolgáltatásairól.

Legyen a Tiéd a következő sikerkönyv!

További bejegyzések 

Haffner Orsolya bemutatkozó

“Éppen betöltöttem a nyolcadik évemet, amikor felfedeztem, micsoda kalandot rejt az írás. Naplót kezdtem vezetni. Idővel az események listáját felváltották a gondolatok, és kiderült, hogy egyfajta meditatív elfoglaltságot találtam magamnak. A külföldről kapott, üres határidőnaplók meglódították a fantáziámat. Egyszerű ajándéknak számítottak, mégis inspiráltak.”

bővebben

Beleolvasó: Torma István – Okosak, szépek

“Ibolyka el-elgondolkodott, hogy mi határozza meg a szépséget.
Leginkább arra jutott, hogyha a lelke szép, akkor szépnek látszik ő maga is. De ez nem sikerült mindig. Néha rossz, gonosz gondolatai voltak, ezeket persze soha nem mondta, mutatta ki. Volt benne annyi önbecsülés, hogy ezt más ne tudja róla. Naplójából is kitépte azokat a lapokat…”

bővebben

Beleolvasó: Aurora P. Hill – A halandó istennő

“Sötét mélység tátongott mögötte.
Mintha onnan érkezett volna, hogy majd a semmibe térjen vissza. Magas alakját rejtő vértezetét lágy fény fogta körbe. Hátán lándzsa, az egyik kezében kard.
A sisakjához nyúlt. Bőre csupán egyetlen pillanatra villant fel az acél alatt, ahogy a száját takaró lemez felfedte arca egy kis részletét.
Pengevékony ajkait megvilágította a fény.
Nem mosolygott, nem beszélt. Lényéből olyan határozottság sugárzott, hogy ha a sötétség élő lett volna, azonnal behódol neki.
Léptei felgyorsultak, lendült a kard, és lecsapott …rá.”

bővebben
0

KOSÁR