csapo-adam

Csapó Ádám bemutatkozó

csapo-adam

Irodalomtudományt és filmelméletet tanulok, mellette üzemi munkás és targoncavezető vagyok. Szeretem azt a harmóniát, amit az elméleti tanulmányok és a fizikai munka egyidejűségéből nyerek.

Akkor kezdtem írni, amikor elolvastam a Winnetout kicsit több mint tízéves koromban. Akkor jöttem rá, hogy olvasni nem rossz dolog. Akkor több és több vadnyugati történetet akartam.

A Nagy Indiánkönyv után ez elfogyott, és találkoztam A Jó, a Rossz és a Csúffal, aztán a többi Leone-mesterművel. Amikor megnéztem minden westernt, amit módomban állt, tudomásul vettem, hogy nincs több vadnyugati sztori, amit olvashatnék/nézhetnék. Aztán rájöttem, hogyha nincs több, akkor írok egyet magamnak. Nem értem a végére, és 99%-ban a Vigyázat, Vadnyugat! című film volt Terence Hillel, de jól éreztem magam, miközben írtam.

Teltek az évek, én is változtam, de ez a jó érzés azóta is megvan. Persze változtak a favoritjaim is, szélesedett a műfaji látóköröm, de a Winnetounak akkor is kiemelt helye van a szívemben.

Semmi tervem nincs vele, csak azért írok, mert jólesik. Jó érzés elolvasni egy sztorit és jó érzés leírni egyet.

Mi ad ihletet? A sör. Ez ad lendületet is.

Meg bármi. Egy pillanat a buszon, egy jelenet sétálás közben, egy fénykép, egy illat, egy emlék, egy dal elég, hogy elkezdjek egy történetet generálni hozzá, amit vagy leírok, vagy nem, vagy elfelejtem, vagy nem. Bármiből lehet egy kisebb-nagyobb iromány.

Az író bemutatkozása saját szavaival (változatlan formában).

Szeretnél te is könyvkiadónk szerzői közé tartozni?

Ide kattintva minden információt megtalálsz a könyvkiadás menetéről, valamint a Smaragd Kiadó szolgáltatásairól.

Legyen a Tiéd a következő sikerkönyv!

További bejegyzések 

Akasztják a hóhért, avagy amikor a szerkesztőt szerkesztik

Ez a cikk a szerzőbőrbe bújt szerkesztőkről, vagyis olyan írókról, írónőkről szól, akik azon kívül, hogy saját, kiadott könyvvel, könyvekkel rendelkeznek, mellette kiadói, irodalmi, olvasószerkesztőként, stb. dolgoznak. Kezdjük is az elején! Ideális esetben a...

bővebben

Léhmann Ágnes bemutatkozó

“Az írás percei nekem a békét jelentik: bíbelődést és szöszmötölést a megfelelő szavakkal és kifejezésekkel, formákkal, ritmusokkal. Olyan játék, melyet csak komolyan érdemes csinálni.
Kábé mint a zongorázást.”

bővebben

Beleolvasó: Huszonnégy óra a kísértetekkel

Az élet sötét oldala Amikor Daniel Hoffmann felébredt egy újabb mámoros éjszaka után, az ágyneműhuzat tiszta vörös volt. Félálomban azt hitte, hogy a mintákat látja a takarón bíborvörös foltokkal és csíkokkal tarkítva. Aztán rájött, az a saját vére. Időbe telt, mire...

bővebben
0

KOSÁR