tördeles-utani-korrektura

A tördelés utáni korrektúra fontossága

Van egy olyan lépés a kéziratok szöveggondozásában, ami egyfajta legendaként kering a könyves szakmában, és a szerzők közül is csak kevesen tudják, hogy valójában mit takar.

Az elmúlt időszakban nagyon sok szerzővel kerültem kontaktba mind a Smaragd Kiadón keresztül, mind privát munkakapcsolat miatt, akik rám bízták kéziratuk szöveggondozását. Legyen az szerkesztés vagy korrektúra, az első beszélgetés alkalmával mindig szakítok időt a folyamat leírására, már csak azért is, hogy tudják, mi várja őket, hogyan lesz egy nyers írásból nyomdakész szöveg.

Mivel ez a cikk a korrektúra kérdéskörét taglalja, a szerkesztésről ezúttal nem esik szó.

tördeles-utani-korrektura1

A tapasztalataimból kiindulva 10 szerzőből 8 nem tudja, hogy létezik a tördelés utáni korrektúrakör, a maradék 2 szerző pedig bár ismeri, de azt hallotta (másik kiadóktól, szerzőtársaktól), hogy azért külön fizetni kell. Itt ragadom meg az alkalmat e tévhit eloszlatására: a Smaragd Kiadóval kötött szerződésben a két korrektúrafolyamat benne van a korrektúra árában. Természetesen minden nagyobb változtatás a szövegen plusz kiadásokkal jár, hiszen akkor ismételni kell a lépéseket, de ha nem történik semmi, akkor nem számolunk fel egyéb költségeket a tördelés utáni korrektúrára.

Egyébként mindig azt javaslom a szerzőknek, hogy nézzenek utána a szöveggondozás lépéseinek, mielőtt kiadásra adják a fejüket, mert vannak nagyon jó platformok, ahol mindezt részletesen leírják, és akkor nem fog ekkora meglepetéssel szolgálni egy ilyen beszélgetés.

Hallottam már olyat is, hogy egy kiadó konkrétan úgy adta vissza a szerzőjének a tördelt kéziratot, hogy olvassa el, és szóljon, ha talál benne hibát.

Ez, a legnagyobb tisztelettel, helytelen.

A szerző azért fogad és fizet szakembert, jelen esetben egy korrektort, hogy az a tudásának legjavát bevetve, lehetőleg hiba nélkül nyújtsa át neki az akkor már nyomdakész szöveget.

De mikor is kerül sor a tördelés utáni korrektúrakörre?

Ahogy a neve is mutatja, tördelés után. Miután a szerkesztés lezárult, a korrektor kapja kézhez a dokumentumot, amiben (akár több körben) kijavítja a helyesírási hibákat, elütéseket, mondatbéli és -végi írásjeleket, kis- és nagybetűs tévesztéseket, egybe- és különírást, valamint minden olyan korrektúrahibát, ami a szerkesztés alatt került a szövegbe.

Miután ezek a hibák is javításra kerültek, a tördelőszerkesztőhöz kerül az akkor már letisztázott dokumentum, ami azt jelenti, hogy semmiféle korrektúrajel nincs a szövegben. A tördelő egy program segítségével betördeli a kívánt formára. Ezt azért írom, mert máshogy tördelnek egy regényt, egy mesekönyvet illusztrációkkal, egy tankönyvet vagy egy verseskötetet.

Miután a tördelő elvégezte a munkát, és a szerzőnek is tetszik a végeredmény, a korrektor itt kapja meg másodszor a dokumentumot ellenőrzésre.

Ezután térjünk rá, miért is olyan fontos a tördelés utáni korrektúrakör!

  1. A tördelőprogram hibásan választ el.

A tördelőprogram nem ember. Hiába modernizálják a programokat, hiába töltik fel rá a legújabb szabályokat, a sorvégi elválasztásokba gyakran hiba csúszik. Éppen ezért akár 200, akár 600 oldalas is egy tördelt regény, az összes sorvéget ellenőrizni kell, ami nem kis munka, de szükséges. Eddig még nem volt olyan regény, amiben ne találtam volna hibás elválasztást. Talán csak a rövidebb verseskötetekben vagy a mesekönyvekben nem fordult elő ilyen, de ott is megtörténik az ellenőrzés.

Csendben jegyzem meg, hogy a különböző, helyesírást ellenőrző programokkal ugyanez a helyzet: egyik sem pótolja az emberi tudást és gyakorlatot. Sosem szabad teljes meggyőződéssel bízni egy helyesírás-ellenőrzőben!

tördeles-utani-korrektura2
  1. A tördelőprogram nem viszi át a formázásokat.

Manapság egyre gyakoribb a regényekben is, hogy bizonyos szavakat, kifejezéseket dőlttel formázunk a szerző kérésére, vagy azért, mert többletjelentésük van, vagy mert valamilyen okból kiemelnénk.

Sajnos nagyon sokszor (valójában az általam eddig korrektúrázott szövegek 98%-ában) nem vitte át a formázások egy részét a tördelőprogram. Ez azt jelenti, hogy aminek dőlttel kellene megjelennie, az nem dőlt, ami meg mondjuk idézőjeles, az dőlttel fog szerepelni a tördelt PDF-ben.

Ennek megoldására a tördelésre küldött Word-dokumentumot megnyitva, egyesével(!) kikeresem a dőlttel, félkövérrel formázott szavakat és kifejezéseket, és összevetem a tördelt PDF-ben olvasható verzióval. A javításra szorulókat egy listában vezetem, hogy a tördelő gyorsan megtalálja és javíthassa azokat.

Éles szem és végtelen türelem, ami ehhez a folyamathoz szükséges, hiszen nagyon sokszor csupán egyetlen névelőt kell dőltre formáznunk.

  1. A korrektor is ember, a tördelés utáni korrektúrakör alatt kiszűrheti az utolsó hibákat.

Ez bizony így van. Aki dolgozik, az hibázik, de aki tisztességesen dolgozik, talán nem ejt olyan sokat. A tördelés utáni korrektúrakör egyfajta alapos olvasás is, és én személy szerint minden egyes tördelt kéziratot elolvasok az elejétől a végéig. Nincs rá garancia, hogy az első korrektúránál minden hibát megtalál az ember, ráadásul ahogy korábban írtam, előfordulhat, hogy a tördelési folyamat közben történik valami turpisság a szöveggel, amit nem lehet egy felületes „átlapozással” kiszúrni.

A korrektor jelezheti azt is, ha mondjuk úgy érzékeli, hogy bizonyos sorok elcsúsztak, esetleg valamiért nem szép a tördelés. Ez már nem igazán a korrektúra kérdéskörébe tartozik, azonban hallgatnia sem kell/szabad a felfedezett hibákról. Úgymond ő a „MEO”-s, aki elsőként olvassa el úgy a könyvet, ahogy azt majd az olvasók is kézhez kapják. Természetesen a főszerkesztő/kiadóvezető mondja ki az utolsó szót, de ez esetben a korrektor szépérzékén is sok múlik.

Tehát a tördelés utáni korrektúrakör egy nagyon fontos és nem kihagyható eleme a szöveggondozásnak.

A Smaragd Kiadóhoz jelentkező szerzők biztosak lehetnek benne, hogy ez a lépés semmi esetre sem marad el, hiszen arra törekszünk, hogy a legjobb minőségben adjunk ki könyveket a kezünkből.

Írta: Preiml-Hegyi Hajnalka

Ha szeretnél első kézből értesülni az előrendelésekről és a megjelenésekről, akkor érdemes feliratkozni a hírlevelünkre.

94. Ünnepi Könyvhét élménybeszámolók

A Smaragd Kiadó nagy létszámban képviseltette...

Haffner Orsolya bemutatkozó

Óvodás koromban nyomtatott nagy betűkkel írtam...

Beleolvasó: Haffner Orsolya – A tükörtó

1. Fejezet West Stratford, 1950 Megint...

Szeretnél te is könyvkiadónk szerzői közé tartozni?

Ide kattintva minden információt megtalálsz a könyvkiadás menetéről, valamint a Smaragd Kiadó szolgáltatásairól.

Legyen a Tiéd a következő sikerkönyv!

További bejegyzések 

Beleolvasó: Haffner Orsolya – A tükörtó

“Volt már olyan, hogy a pályaudvar munkatársai szendergő felnőttet láttak a váróteremben, de most valami szokatlan dolog történt. Egy kislány aludt a padon. Mégsem ment oda hozzá senki emberfia, hogy megkérdezze, mit keres itt egyes-egyedül.”

bővebben

Haffner Orsolya bemutatkozó

“Éppen betöltöttem a nyolcadik évemet, amikor felfedeztem, micsoda kalandot rejt az írás. Naplót kezdtem vezetni. Idővel az események listáját felváltották a gondolatok, és kiderült, hogy egyfajta meditatív elfoglaltságot találtam magamnak. A külföldről kapott, üres határidőnaplók meglódították a fantáziámat. Egyszerű ajándéknak számítottak, mégis inspiráltak.”

bővebben

Beleolvasó: Torma István – Okosak, szépek

“Ibolyka el-elgondolkodott, hogy mi határozza meg a szépséget.
Leginkább arra jutott, hogyha a lelke szép, akkor szépnek látszik ő maga is. De ez nem sikerült mindig. Néha rossz, gonosz gondolatai voltak, ezeket persze soha nem mondta, mutatta ki. Volt benne annyi önbecsülés, hogy ezt más ne tudja róla. Naplójából is kitépte azokat a lapokat…”

bővebben
0

KOSÁR