2025 júniusában ismét megrendezésre került az Ünnepi Könyvhét. 96. alkalommal találkozhatott itt olvasó, szerző kulturális programok keretei között, a már megszokott kulissza, a temérdek, egymás mellett álló stand ernyői alatt.
Mi sem maradtunk ki a jóból: ezúttal a Helma Kiadó – MKMT standján voltak megtalálhatóak a könyveink. Izgatottan vártuk ezt a négy napot, hiszen először jelentünk meg a Duna-korzón, ám nyugodtan kijelenthetjük: nem csalódtunk.
A standról nyíló csodás kilátás, a sok kíváncsi ember, a könyvekkel tömött szatyrok és a lelkes beszélgetők látványa valamennyiünket feltöltött. Az, hogy az egész rendezvény ideje alatt egyetlen csepp eső sem esett, talán történelmi jelentőségű (a kemény mag bizonyára értékelte ezt a tényt :D).
Gombos László, a Smaragd Kiadó vezetője így összegezte ezt a négy napot:
„Számomra olyan volt, amit ritkán élek át. Ott helyben nem éreztem sikeresnek, de az utólagos összesítéseket, visszajelzéseket nézve mégis jól mentek a dolgok. Mint kiderült, nagyon is jól.
Köszönjük a Helma Kiadónak, hogy ebben az évben velük társulhattunk. Az íróim fantasztikusak voltak, mint mindig. A könyvek jók, mint mindig. A hangulat megint remek lett, a csapatépítőn is. Ez a jó, amikor leképződik a könyvünnep, és együtt ünnepeljük a Smaragd csapatának folyamatos bővülését.”
Voltak, akik csak benéztek a helyszínre, de aztán siettek is tovább. Kovács Gábor szerzőnkkel épp így történt.
„Az idei Könyvhét számomra rövid volt, ugyanis alig háromnegyed órát tudtam kinn lenni. Ám ez a kevéske idő tartalmasan telt. Egy jó beszélgetés egy kávé mellett, erre szinte mindig kapható vagyok, ám ha szerkesztőmmel, Preiml-Hegyi Hajnalkával társaloghatok a nemes nedűt kortyolgatva, az nemcsak egy izgalmasnak ígérkező eszmecsere ígéretét hordozó találkozás, hanem gyakran az adott napom fénypontja. Miután elváltak útjaink, egy könyv keresésére indultam. A mű kiadója előtt megközelítőleg hatvan ember tolongott. Régebben talán bosszankodtam volna emiatt. Talán? Nem is értem, mit beszélek. Biztosan morcos lettem volna, és többször körbejárva kerestem volna rést a pajzson, hogy a pult közelébe préseljem magam. Ám idén inkább csak végignéztem az emberek hosszú során, és örültem, hogy milyen sokan is vagyunk mi, olvasók. Ezzel az örömteli gondolattal indultam tovább, ugyanis még hosszú út várt rám.”
Természetesen elsőkönyves szerzőink beszámolójára is kíváncsiak voltunk. Danka Katalin egyenesen Angliából utazott el Budapestre.
„Elsőkönyves íróként a dedikálás nekem még új volt. Akik megálltak a standom előtt, hogy aláírjam nekik a könyvemet, teljesen feldobták a napomat. Később a Smaragd Kiadó csapatával is találkoztam, és jókat beszélgettünk. Összességében nagyon jó élményként éltem meg ezt a könyvheti szombat délutánt, és alig várom, hogy újra részese lehessek.”
Varga Vica szintén első könyvével jelent meg a rendezvényen.
„Az idei Könyvhét volt az első, ahol először vehettem részt szerzőként. Számomra egyszerre volt izgalmas, megtisztelő és tanulságos.
Nagy várakozással készültem a dedikálásra – ez volt az első alkalom, hogy személyesen is találkozhattam olvasókkal egy ilyen jelentős irodalmi eseményen. A hangulat kifejezetten pezsgő volt, a forgatag pedig lenyűgözött, bár ezzel együtt kissé idegenül is hatott. Úgy éreztem, még keresem a helyem ebben a sokszínű közegben.
A dedikálás során csupán néhány olvasó jött el hozzám, ami elsőre csalódással töltött el. Nagyon reméltem, hogy többen megállnak majd, és nem volt könnyű nem kudarcként megélni a helyzetet. Mégis, annak a pár embernek őszintén örültem. Emlékeztettek arra, hogy az író-olvasó találkozások értékét nem a mennyiség, hanem a minőség adja.
A nap végére elfáradtam, de este még egy kellemes program is várt: a Kiadó íróival közös vacsora. Öröm volt végre számomra új írótársakkal személyesen is találkozni. Ez a kötetlen, barátságos este sokat adott – beszélgetések, nevetések és közös élmények formájában.
Összességében az első könyvheti élményem inkább egy első lépés, ami megtanított türelmesnek lenni. És megerősített abban, hogy folytatni szeretném ezt az utat. Bízom benne, hogy a következő alkalom még több kapcsolódást és olvasói találkozást hoz majd.
Köszönöm nektek, Smaragd Kiadó csapata, hogy az utolsó pillanatban is tető alá tudtátok hozni a részvételünket a Könyvhéten.”
Természetesen vannak szerzőink, akik már rutinosan készültek erre az eseményre, ahogy K. László Szilvia is tette:
„A Könyvhét mégis más 🙂
Immár 23. éve vagyok „hivatalosan” is író, mármint, ha attól számolom, hogy nyomtatásban megjelentek a műveim. Eddig 8 mesekönyvem (és a kilencedik is úton van már), 3 meseregényem, 1 hangoskönyvem, 4 verseskönyvem jelent meg, és (azt hiszem) 21 antológiában jelentek meg különböző írásaim. Sokszor van alkalmam találkozni az olvasókkal, rendszeresen részt veszek író-olvasó találkozókon, de a Könyvhét minden évben különleges esemény, igazi ünnep. Már akkor elkap ez a hangulat, amikor a villamosról meglátom a standokat, a hömpölygő tömeget. Nagyszerű érzés megtapasztalni, hogy igenis vannak olvasni szerető emberek, és vannak, akik kíváncsiak arra is, hogy ki írja a könyveket, hogy születik meg egy-egy szívüknek kedves alkotás. Ez a tudat, és a könyvek látványa, illata hatalmas örömmel tölt el. Mindig örülök a látogatóknak, érdeklődőknek, és nagyon megtisztelő, amikor azért jön ki valaki, hogy velem találkozzon. Idén is szeretném megköszönni mindenkinek, aki meglátogatott, dedikáltatott, könyvet vásárolt. Hálás vagyok érte, ehhez nem lehet hozzászokni, nagyon sokat jelent!
Köszönettel tartozom minden olvasónak, hiszen senki nem lehet író olvasók nélkül.”
A Smaragd Kiadónál nagy hangsúlyt fektetünk a kommunikációra és a személyes találkozókra is. A már hagyományszámba menő könyvheti vacsora számunkra a rendezvény egyik fénypontja, amiről így ír szerzőnk, egyben egyik szerkesztőnk, S.A. Locryn írónő:
„A tavalyi és idei év rengeteg változást hozott a Kiadó életében, és új kihívások elé is állított minket. Mindezek ellenére úgy érzem, az írók és a Kiadó minden dolgozója a lehető legjobban birkózott meg az akadályokkal. Éppen emiatt tartottuk kifejezetten fontosnak, hogy idén is megrendezésre kerüljön a könyvheti vacsora, amikor az írók és a Kiadó munkatársai találkozhatnak egymással.
Minden évben nagyon jó hangulatban telnek ezek a találkozók, rengeteg érdekes anekdota hangzik el, sok tapasztalatot meg tudunk osztani egymással, és ha valakinek nehézségei adódtak az eltelt időben, akkor személyesen tanácsokkal is el tudjuk látni. Nem mintha erre videóchaten vagy bármilyen modern, technológiai vívmánnyal ne nyílna lehetőség, de mégiscsak őszintébb és közvetlenebb élőszóban tapasztalatokat cserélni.
A vacsora helyszínének idén is a Manga Cowboy éttermet választottuk, ahol a kiszolgálás mindig tökéletes, kedves, az ételek pedig páratlanok. Szombat délután gyűltünk össze, hiszen sokan messziről érkeztek a Könyvhétre, és ez a nap felelt meg a leginkább valamennyiüknek. Miután mindenki rengeteg élménnyel gazdagodott a standok között, akár az első megjelenők a dedikálásokkal, akár más írókkal, olvasókkal folytatott beszélgetések okán, mindannyian készen álltunk levezetni a nap izgalmait a régóta tervezett vacsorával.”
Ezzel máris beszámolónk végére érkeztünk. Köszönjük minden olvasónknak a látogatást, a vásárlást, szerzőinknek a részvételt, a remek könyveket és a beszámolókat, az érdeklődőnek pedig a sok kérdést és a lelkesítő beszélgetéseket.
Jövőre ismét találkozunk!
A cikket készítette Preiml- Hegyi Hajnalka. Ezúton is köszönjük a munkáját.
Szeretnél te is könyvkiadónk szerzői közé tartozni?
Ide kattintva minden információt megtalálsz a könyvkiadás menetéről, valamint a Smaragd Kiadó szolgáltatásairól.
Legyen a Tiéd a következő sikerkönyv!
