Németh Krisztina bemutatkozó

Magamról

 
A nyugati határszél egyik falujában, Toronyban nőttem fel, sokáig ott éltem családommal, de több mint tíz éve Szombathely az otthonom.
 
2015-ben jött el az idő, hogy a zuhany alatt kitalált sztorik végre megmérettetésre kerüljenek egy karácsonyi kisregény pályázaton. Minden bátorságom összeszedve küldtem el életem első papírra vetett történetét, amely meg is jelent 2016-ban a Rejtelmes karácsonyok antológiában, Révállomás, New York címmel, majd ezt követte Sorsforgácsok, amely a fiókomban lapuló novelláimat gyűjtötte össze.
 
Rengeteg történet kering a fejemben, de az én sorsom nem hagyja, hogy az írói fantáziám szárnyalása vezesse tollamat. Utamba küldi azokat az embereket, akikről írnom kell. Így született meg A hazara (Valahol élnem kell) című regényem.

A könyvről

Egy ország a varázslatos keleten.
Egy ország, ahol hétezer méter magas hegyek vigyázzák az emberek álmait.
Egy ország, amelynek fővárosát Közép-Ázsia Párizsának hívták.
Egy ország, ahol a 60-70-es években megszokott volt a rövid szoknya, az iskolákban koedukált tanítás folyt, ahol megszűnt a rabszolgaság és kötelezővé tették az elemi oktatást.
Egy ország, ahol a nagyvárosokban zene szólt és vidám élet folyt az utcákon, ahol a nők vidáman, mosolyogva sétáltak, és kevés akadt köztük, aki eltakarta az arcát.
Ez az ország Afganisztán.
Egészen 1978-ig. Ettől az évtől a háború otthonra lelt Afganisztánban.
 
Benjamin Franklin azt mondta:
„Írj olyat, amit érdemes elolvasni, vagy tégy olyat, amit érdemes megírni.”
 
Főhősöm, Hamid Alizada hús-vér afgán fiatalember, akivel együtt dolgoztam, és hamar kiderült, hogy az ő történetét érdemes lesz papírra vetni.  A munkahelyi kávézásokból komoly beszélgetések lettek, az egyszerű történetmesélésből egyfajta terápia neki, hogy a lelke megnyugodjon, lecke nekem, hogy értékeljem, a múltam és jelenem.
A könyv első fele tisztelgés ősei előtt, akiknek szembe kellett néznie a tálib rezsim összes borzalmával, második része az ő élete, amelyet tizenegy évesen saját kezébe vett. Pakisztántól gyalog, az embercsempészekre (és minden talpraesettségére) támaszkodva eljutott Ausztriába. De vajon sikerült-e beilleszkednie, családja és szerettei hiánya maradásra bírja-e a fiatal fiút?
Hamid elmeséli.

Szeretnél te is könyvkiadónk szerzői közé tartozni?

Ide kattintva minden információt megtalálsz a könyvkiadás menetéről, valamint a Smaragd Kiadó szolgáltatásairól.

Legyen a Tiéd a következő sikerkönyv!

További bejegyzések 

Haffner Orsolya bemutatkozó

“Éppen betöltöttem a nyolcadik évemet, amikor felfedeztem, micsoda kalandot rejt az írás. Naplót kezdtem vezetni. Idővel az események listáját felváltották a gondolatok, és kiderült, hogy egyfajta meditatív elfoglaltságot találtam magamnak. A külföldről kapott, üres határidőnaplók meglódították a fantáziámat. Egyszerű ajándéknak számítottak, mégis inspiráltak.”

bővebben

Beleolvasó: Torma István – Okosak, szépek

“Ibolyka el-elgondolkodott, hogy mi határozza meg a szépséget.
Leginkább arra jutott, hogyha a lelke szép, akkor szépnek látszik ő maga is. De ez nem sikerült mindig. Néha rossz, gonosz gondolatai voltak, ezeket persze soha nem mondta, mutatta ki. Volt benne annyi önbecsülés, hogy ezt más ne tudja róla. Naplójából is kitépte azokat a lapokat…”

bővebben

Beleolvasó: Aurora P. Hill – A halandó istennő

“Sötét mélység tátongott mögötte.
Mintha onnan érkezett volna, hogy majd a semmibe térjen vissza. Magas alakját rejtő vértezetét lágy fény fogta körbe. Hátán lándzsa, az egyik kezében kard.
A sisakjához nyúlt. Bőre csupán egyetlen pillanatra villant fel az acél alatt, ahogy a száját takaró lemez felfedte arca egy kis részletét.
Pengevékony ajkait megvilágította a fény.
Nem mosolygott, nem beszélt. Lényéből olyan határozottság sugárzott, hogy ha a sötétség élő lett volna, azonnal behódol neki.
Léptei felgyorsultak, lendült a kard, és lecsapott …rá.”

bővebben
0

KOSÁR