Lehmann Ágnes fényképe

Léhmann Ágnes bemutatkozó

k-laszlo-szilvia

Ha létezne olyan embertípus, hogy homo reagerus, rólam mintáznák. A reagáló ember, ez vagyok én, zongoratanár és három gyermekes édesanya a B oldalról. Ugyanúgy keresem helyemet és utamat ötven körül, mint tizennyolc évesen, mikor a bécsi zeneakadémiára vettek fel, vagy közel a negyvenhez, mikor több, mint húszévi ausztriai tartózkodásunkat: barátokat, ismerősöket, munkát, házat cseréltem fel – immár háromgyermekes családanyaként – egy svájci újrakezdésre. Nagyobbik lányunk jövőjének a reménye, egy zürichi táncakadémiai felvételi volt csak a zsebünkben, semmi más, és rendíthetetlen hitünk abban, hogy mindig adatik választási lehetőség.

Mikor fiam 2017-ben súlyos beteg lett, nem volt más választásunk, férjemmel csak oltani tudtuk a tüzet, mely mindig új ponton éledt újra. Éveket töltöttünk kórházakban és klinikákon, miközben két másik gyermekünk érdekében megpróbáltuk fenntartani a normális élet látszatát otthon.

Nálam akkor jött az írás. A reakció az elmondhatatlanra. Kibukott. Először indulatosan, fájdalmasan, spontán, aztán gyógyírként. Olyan mélyről, hogy arra nincs magyarázat.

Megváltoztatott.

Szemlélővé váltam általa. Sokszorosára élesítette érzékszerveimet, ahogy figyeltem és ittam a természet csodálatos rendjét, a munkámat, a zongoratanítást, növendékeimet, akik visszaadták a normalitás érzetét.

És közben, ha csak kis időre is, de felejtettem.

Az írás percei nekem a békét jelentik: bíbelődést és szöszmötölést a megfelelő szavakkal és kifejezésekkel, formákkal, ritmusokkal. Olyan játék, melyet csak komolyan érdemes csinálni.

Kábé mint a zongorázást.

Ennyi a mi történetünk, az enyém és az írásé.

Az író bemutatkozása saját szavaival (változatlan formában).

Szeretnél te is könyvkiadónk szerzői közé tartozni?

Ide kattintva minden információt megtalálsz a könyvkiadás menetéről, valamint a Smaragd Kiadó szolgáltatásairól.

Legyen a Tiéd a következő sikerkönyv!

További bejegyzések 

Haffner Orsolya bemutatkozó

“Éppen betöltöttem a nyolcadik évemet, amikor felfedeztem, micsoda kalandot rejt az írás. Naplót kezdtem vezetni. Idővel az események listáját felváltották a gondolatok, és kiderült, hogy egyfajta meditatív elfoglaltságot találtam magamnak. A külföldről kapott, üres határidőnaplók meglódították a fantáziámat. Egyszerű ajándéknak számítottak, mégis inspiráltak.”

bővebben

Beleolvasó: Torma István – Okosak, szépek

“Ibolyka el-elgondolkodott, hogy mi határozza meg a szépséget.
Leginkább arra jutott, hogyha a lelke szép, akkor szépnek látszik ő maga is. De ez nem sikerült mindig. Néha rossz, gonosz gondolatai voltak, ezeket persze soha nem mondta, mutatta ki. Volt benne annyi önbecsülés, hogy ezt más ne tudja róla. Naplójából is kitépte azokat a lapokat…”

bővebben

Beleolvasó: Aurora P. Hill – A halandó istennő

“Sötét mélység tátongott mögötte.
Mintha onnan érkezett volna, hogy majd a semmibe térjen vissza. Magas alakját rejtő vértezetét lágy fény fogta körbe. Hátán lándzsa, az egyik kezében kard.
A sisakjához nyúlt. Bőre csupán egyetlen pillanatra villant fel az acél alatt, ahogy a száját takaró lemez felfedte arca egy kis részletét.
Pengevékony ajkait megvilágította a fény.
Nem mosolygott, nem beszélt. Lényéből olyan határozottság sugárzott, hogy ha a sötétség élő lett volna, azonnal behódol neki.
Léptei felgyorsultak, lendült a kard, és lecsapott …rá.”

bővebben
0

KOSÁR