Kéziratküldés – Szinopszis, cselekményvázlat

A kézirat értékelése a könyvkiadási folyamat kritikus része. A kiadóknak értékelniük kell a hozzájuk beérkező kéziratokat, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy azok jó minőségűek és megfelelnek a kiadó által meghatározott elvárásoknak. Sokat elárul a kiadóról, ha ez a lépés kimarad.

Ennek érdekében a kiadók többsége kér például szinopszist és/vagy cselekményvázlatot. Ezek megkönnyítik a történet megismerését és gyorsítják az elbírálási folyamatot. A szakemberek könnyebben átlátják a történet ívet, cselekményét. Más elemeket is megvizsgálnak, mint például a karakterek jellemét, valamint a szinopszis és a cselekményvázlat szövegezéséből az írói készségekre is fény derül. Mindezek mellett természetesen magát a kéziratot is megnézik, ami nem egyenlő azzal, hogy elolvassák az egész történetet. Az így kapott kép segít, hogy eldöntsék, egy-egy kézirat alkalmas-e a publikálásra.

Szinopszis:

A szinopszis a történet főbb pontjainak rövid összefoglalása. Arra szolgál, hogy átfogó ismeretet nyújtson a cselekményről, a karakterekről és más elemekről. A célja semmiképpen nem az, hogy felkeltse a könyv iránti érdeklődést, ezért minden fordulatot tartalmaznia kell. A szinopszisokat jellemzően prózai formában írják, tehát ez egy összefüggő szöveg, nem vázlatpontokba rendezett pár szavas információhalmaz.

A karakterek a történet lényeges elemei. Ők azok az emberek vagy lények, akik benépesítik a történet világát, és előremozdítják azt. A karakterek számos meghatározó tulajdonsággal rendelkeznek, beleértve a személyiséget, a nemet, az életkort és a megjelenést. A szereplők ezen tulajdonságai által betekintést nyerhetünk a tetteik mögött meghúzódó motivációkba, valamint ráláthatunk arra, hogyan lépnek kapcsolatba a történet más szereplőivel, és ez milyen irányba befolyásolja a történetet. A karakterek személyisége és viselkedése nagyban befolyásolja azt, hogy mit üzen a mű.

Felépítését tekintve a Smaragd Kiadónál a következőt preferáljuk. Az első fél oldalban a karakterek és kapcsolataik felvázolása célszerű. Ezután következhet a cselekmény leírása fordulatokkal, spoileres tartalmakkal együtt. Amennyiben sorozatról van szó, akkor ezt fontos jelezni, ahogy azt is, hogy hány kötet várható még, és pár mondatban összefoglalni, hogy mi várható a folytatásban kötetenként.

Formailag A/4 méretű dokumentumot várunk, Times New Roman betűtípussal, 12-es betűmérettel, 1.15-ös sorközzel, 2 cm margókkal. Ezekkel a formázási paraméterekkel maximum 2 oldal. Ez alól kivételt képeznek a sorozatok. Folytatásos történetek esetén kötetenként maximum plusz egy oldal.

Cselekményvázlat

A cselekményvázlat megírása minden történet fontos része. Ez az egész történet alapja, és segít annak biztosításában, hogy az összes puzzledarab a helyére kerüljön az írás megkezdése előtt. A cselekményvázlat alapvető összetevőkre bontható: ki, miért, mikor, hol és kivel. Ez magában foglalja annak meghatározását, hogy mely karakterek jelenjenek meg az egyes fejezetekben, hol vannak helyileg, és milyen történéseken mennek keresztül. Vannak olyan szerzők, akik ezt előre elkészítik, ami azért szerencsés, mert összefüggőbb, logikai bukfencektől mentes történetet alkothatnak. Természetesen utólag is elkészíthető.

A cselekményvázlat, ahogy azt a neve is mutatja, egy pontokba szedett, azaz vázlatos szerkezetű dokumentum. Akárcsak a szinopszis, a cselekményvázlat is tartalmaz minden fordulatot. A vázlatpontok fejezetenként összegzik azt, hogy ki kivel mit tesz, hol és mikor, valamint tartalmazza azt is, hogy mi a következménye az adott cselekménynek/eseménynek. Ha nézőpontváltás történik, akkor azt is tartalmaznia kell, hogy kinek a szemszögéből íródott az adott fejezet. Amennyiben a történet nincs fejezetekre bontva, akkor szakaszolni kell.

Formai követelményei megegyeznek a szinopsziséval. Maximum terjedelem 5-6 oldal.

Szerzői jogok

Sokan félve küldik el a teljes kéziratukat egy könyvkiadónak, tartva attól, hogy később a kiadó sajátjaként adja majd el a művet. A Magyarországon jelenleg hatályos 1999. évi LXXVI. törvény 9. § (1) kimondja, hogy a szerzőt a mű létrejöttétől kezdve megilleti a szerzői jogok – a személyhez fűződő és a vagyoni jogok – összessége. Ez azt jelenti, hogy ha lenne is ilyen terve egy kiadónak, akkor sem állna jogában. A kézirat az első pillanattól kezdve szerzői jogvédelem alatt áll. A kézirat elküldésekor ráadásul azonnal időbélyeggel ellátott bizonyíték keletkezik arra, hogy a szerző juttatta el a kiadóhoz a kéziratot.