A könyvkiadás rövid története és fejlődése a mai napig

Kiadók az 1800-as években

A napjainkban könyvkiadást jelentő tevékenység a könyvnyomtatás megjelenésével kezdődött. A nyomdászok nem csupán kinyomtatták a könyveket, hanem kiadták és terjesztették is.

Az 1800-as évektől a könyvkiadást végző vállalkozások átvették a szerzőtől a kiadás jogát, és elvégezték azokat a munkálatokat, amelyek során fizikai könyv készült a műből. A szerzők részére tiszteletdíjat fizettek.

Magyarországon a 18. század utolsó harmadától már önálló foglalkozási ág volt a könyvkereskedelem, azon belül pedig bizományosi rendszer működött épp úgy, mint ma is.

Az ipari forradalom és a kiadói tevékenységről a tömegkommunikációra való átállás

A tégelyes gyorssajtó feltalálása után egyre nagyobb példányszámban jelentek meg a könyvek, hiszen ez a találmány gyorsabb előállítást tett lehetővé. A könyvkiadók saját nyomdákat alkalmaztak, a szerzőkkel pedig szerződéseket kötöttek.

Könyvkiadás Magyarországon a szocializmus idején

Magyarországon 1948-ban először a nagy, majd a kisebb könyvkiadókat államosították, amelyek szakavatatlan vezetők kezébe kerültek. 1952-ben a magán-könyvkereskedelmet teljesen felszámolták. A könyvkiadás és a könyvkereskedelem irányított, szigorúan szabályozott lett. Tilos volt a polgári véleménynyilvánítás, megszűnt a sajtószabadság.

Az ajánlott, valamint a betiltott szerzők és témák listázásra kerültek. A könyvek témái szerint szegmentálták a könyvkiadókat. Például a magyar szépirodalom kiadója a Szépirodalmi és a Magvető Könyvkiadó, a világirodalomé pedig főként az Európa Könyvkiadó volt. A könyvkiadás költségeit állami támogatásokból fedezték.

A ’70-es, ’80-as években enyhült a cenzúra, és ezzel párhuzamosan csökkent az állami támogatások mértéke. A könyvkiadók ismét az olvasói igények kiszolgálása felé orientálódtak, hogy nagyobb haszonra tehessenek szert, és rentábilis maradhasson a vállalkozás.

Könyvkiadás Magyarországon a rendszerváltás után

A rendszerváltás után bármit ki lehetett adni. Megszűnt a cenzúra és a könyvkiadás állami finanszírozása is. Rengeteg magánkiadó alakult ebben az időszakban. Az előprivatizáció következményeként rengeteg könyvesboltot bezártak, és a megmaradtak főként bestsellereket árusítottak. Emellett, és még sok egyéb tényező mellett, a kommunizmusban jól működő könyvterjesztői rendszer összeomlása a könyvipar válságához vezetett.

1990-ben tovább romlott a helyzet, amikor eltörölték a könyviparban tevékenykedők adókedvezményét, amire csak rátett egy lapáttal a szerzői jogtörvény módosítása. A törvény értelmében minden kiadás után visszaszálltak a jogok a szerzőre, ami ellehetetlenítette a hosszútávú stratégia kidolgozását, valamint elértéktelenedtek a raktári készletek.

A 2000-es évektől a nagy könyvterjesztő hálózatok (Líra, Libri, Bookline) határozzák meg a könyvkiadók működésének alapjait.

Az e-book fellendülése és a Digital Publishing felemelkedése

A 2000-es évek elején hazánkban is egyre szélesebb körben jelent meg a digitális publikálás, azaz az e-book kiadás. Egyes könyvkiadók maradtak a hagyományos nyomtatott kiadásnál, mások hibrid kiadóként nyomtatott és e-könyveket is kiadtak.