Stau olvas véleménye

Sziasztok!

Mindenekelőtt szeretném megköszönni Petróczki Kittinek, hogy elküldte nekem a könyvet, és megkért arra, írjak róla véleményt! Nagyon nagy megtiszteltetés, hálás vagyok érte! Nagy örömmel írom ezen sorokat, remélem sokakhoz el fog érni a könyv mondanivalója!

Ismét egy olyan Írónővel találkoztam, aki teljesen ismeretlen volt számomra és megint félve indultam neki az olvasásnak. Hála az égnek sikerült megint pozitívan csalódnom és el kell mondjam nagyon tetszett a könyv!

Nem meglepő, ha azt mondom, Lujzi életéről szól a kötet, és megismerkedhetünk a fiatal kis Lujzival, kinek végigkísérjük élete történéseit.

Ilyen könyvvel én még nem találkoztam, de el kell mondjam, pont jókor jött. Elég nehéz most az egyetem a távoktatás miatt, és néha már azt érzem, ez nekem nem fog menni. Persze, mindig megkeresem a sok rossz között a jót, és makacsságom sem tántorít el a célom elérésében. Ez a könyv pedig megerősített ebben.

Már a borítója is nagyon tetszett, és amit benne találtam, az különösen fantasztikus volt. A könyv különlegességét nem csak a történet adja, hanem a benne található QR – kódok (amik YouTube linkeket tartalmaznak), az Írónő által írt versek és az általa készített rajzok is. Óriási a QR kód ötlete! Nekem nagyon tetszett, hogy ilyen modern. A versek,no meg a dal *-* gyönyörűek! A képek is nagyon szépek, és beleillettek a könyvbe, kerekké tették azt!

A könyvben sok helyen sajnáltam szegény lányt, de voltak helyzetek, amiken jót nevettem, néhol pedig fogtam a fejem, hogy ilyen nincs!

A szemünk előtt cseperedik fel a kisgyermekként is sok dolgon keresztülment Lujzi, akinek nem is olyan könnyű az élete.

Ha az lenne az elején, hogy igaz történet alapján íródott én azt is elhinném.

 Egy olyan történet, amiben mindenki megtalálja valamilyen formában önmagát és életének mozzanatait.

Lujzi céltudatos, erős és két lábbal áll a földön. Én már rég feladtam volna, mikor ő tepert tovább és nem ismerte a „bedobja a törülközőt” kifejezést. Egy példakép lett a kitartásával.

„És én elhittem, hogy bárki képes megalkotni a saját happy endjét.”

Ajánlom mindenkinek, aki kíváncsi, milyen nehéz a 20-21. Században fiatalnak lenni, annak akit nem rémisztenek meg az élet alkotta néhol csodálatos néhol brutálisan megdöbbentő, vakmerő helyzetek.

Összességében nagyon tetszett a könyv, néhol gondolkodnom kellett, hogy ki is ez vagy az, de mindez pár pillanatig tartott csupán.
Imádom benne, hogy nincsenek unalmas részek, szinte szaladunk Lujzi után és próbáljuk utolérni a nehéz, izgalmas és embert próbáltató hétköznapokban.

Szeretném megköszönni még egyszer a bizalmat, a példányt és legfőképpen azt, hogy elolvashattam ezt a könyvet!

Köszönöm, hogy elolvastad a bejegyzésem, remélem felkeltettem az érdeklődésed!

✶✶✶✶✶

Vigyázzatok magatokra!

Stau♡

Ide kattintva olvashatjátok az eredeti bejegyzést.

További bejegyzések 

Haffner Orsolya bemutatkozó

“Éppen betöltöttem a nyolcadik évemet, amikor felfedeztem, micsoda kalandot rejt az írás. Naplót kezdtem vezetni. Idővel az események listáját felváltották a gondolatok, és kiderült, hogy egyfajta meditatív elfoglaltságot találtam magamnak. A külföldről kapott, üres határidőnaplók meglódították a fantáziámat. Egyszerű ajándéknak számítottak, mégis inspiráltak.”

bővebben

Beleolvasó: Torma István – Okosak, szépek

“Ibolyka el-elgondolkodott, hogy mi határozza meg a szépséget.
Leginkább arra jutott, hogyha a lelke szép, akkor szépnek látszik ő maga is. De ez nem sikerült mindig. Néha rossz, gonosz gondolatai voltak, ezeket persze soha nem mondta, mutatta ki. Volt benne annyi önbecsülés, hogy ezt más ne tudja róla. Naplójából is kitépte azokat a lapokat…”

bővebben

Beleolvasó: Aurora P. Hill – A halandó istennő

“Sötét mélység tátongott mögötte.
Mintha onnan érkezett volna, hogy majd a semmibe térjen vissza. Magas alakját rejtő vértezetét lágy fény fogta körbe. Hátán lándzsa, az egyik kezében kard.
A sisakjához nyúlt. Bőre csupán egyetlen pillanatra villant fel az acél alatt, ahogy a száját takaró lemez felfedte arca egy kis részletét.
Pengevékony ajkait megvilágította a fény.
Nem mosolygott, nem beszélt. Lényéből olyan határozottság sugárzott, hogy ha a sötétség élő lett volna, azonnal behódol neki.
Léptei felgyorsultak, lendült a kard, és lecsapott …rá.”

bővebben
0

KOSÁR