Zsíros-Takács Mária: A mindenség csókja

A mindenség csókja

 

Az érintetlen csend keblein

Pihen a sötétség,

Lágyan sóhajt az éjben

A naív reménység.

 

Arcomra mosolyt csal

A gondolatok tánca,

Amelyben egyesül

Test és lélek násza.

 

Úton vagy. Jössz. Érzem.

Megmozdulsz a levegőben.

Suhanva lopakodik a Minden.

Zsíros-Takács Mária

/2008/

Az eredeti bejegyzést ide kattintva tudod megtekinteni.

További bejegyzések 

Mentorprogram és ami mögötte van

Sok, még meg nem jelent szerző gondolkodik, bizonytalankodik azon, hogy a kézirata vajon megfelel-e a kiadók elvárásainak. Sok esetben emiatt nem is merik elküldeni a történetüket, vagy ha mégis rászánják magukat, akkor elutasító választ kapnak. Van, hogy akkor is, amikor maga a történet jó lenne, csak vannak benne olyan hibák, amikről esetleg nem is sejtették, hogy azok.

bővebben

Beleolvasó: Császi Zsüliet – Elvarratlan szálak

Az íróasztalon egy félig kihűlt kappuccino fokozta a kaotikus rendezetlenséget, ami alapvetően hűen tükrözte Szonja munkájának intenzitását és az idő hiányát. A szűk iroda tele volt vaskos könyvekkel és temérdek jegyzetfüzettel.

bővebben

Naomi B. Larsen bemutatkozó

Naomi B. Larsen néven írok, egyelőre romantikus regényekben gondolkodom. Könyveimben igyekszem a szerelem és szenvedély mellé becsempészni némi komolyságot is.

bővebben
0

KOSÁR