Az írás számomra nem menekülőút a valóság elől, hanem egy életforma. Képes vagyok a nap bármely pillanatában regényt alkotni a fejemben, ad hoc párbeszédeket, jeleneteket, amik aztán vagy tovareppennek a szélben, vagy papírra vetem, hogy örökre velem maradjanak.
„Mindig is szerettem olvasni, de az írás addig nem jutott eszembe, amíg meg nem láttam egy pályázatot. A nyeremény egy mesekönyvben való megjelenés volt. Tollat ragadtam, és írtam egy történetet, amit az Angliába való kiköltözésem ihletett. Utána jöttek az újabb és újabb ötletek, amiket szintén papírra vetettem. Ismerőseimmel osztottam meg ezeket, akiknek nagyon tetszettek, és biztattak, hogy ne hagyjam abba. Végül a pályázat véget ért, és a mesém, amivel neveztem, több mint 400 meséből szakmai zsűri szavazatai által bekerült. Ez adta meg az erőt ahhoz, hogy kiadjak egy saját könyvet. „
Bizonyára értesültetek arról, mennyire mozgalmas időszak volt október-november a Smaragd Kiadó életében. Ennek pedig az volt az oka, hogy vezetőváltás történt nálunk. Az új vezető Gombos László, aki eddig is íróként – a Hidegháború és még harminc év történelmi dokumentációs kötet szerzőjeként – erősítette a csapatunkat. Azt mindenképp szeretnénk leszögezni, hogy a változás csak a vezető személyét érintette, a kiadó működésére, a szakembergárdára, és az eddigi, minőségi munkára nincs hatással. A munkafolyamatokat tekintve is minden maradt a régi kerékvágásban.
„Gemma és a lányok élete magával ragadott és magam is izgatottan vártam a következő csavarokat és fordulatokat, hogy milyen újabb eseményt fog hozni a történetük.
Mikor elkészültem a kézirattal őszinte leszek begyulladtam és csak több pozitív vissza jelzés hatására mertem elküldeni. Állandóan az az egy mondat kavargott a fejemben, hogy „Mi van, ha senki nem fogja kedvelni?” „
„Kit ne nyüstöltek volna gyerekként az okostojás felnőttek azzal a kérdéssel, hogy „mi leszel, ha nagy leszel”? Én tizenhárom éves koromra álltam készen az ütős válasszal: író leszek! „
„Éppen betöltöttem a nyolcadik évemet, amikor felfedeztem, micsoda kalandot rejt az írás. Naplót kezdtem vezetni. Idővel az események listáját felváltották a gondolatok, és kiderült, hogy egyfajta meditatív elfoglaltságot találtam magamnak. A külföldről kapott, üres határidőnaplók meglódították a fantáziámat. Egyszerű ajándéknak számítottak, mégis inspiráltak.”
