Mitől igaz egy barátság?

Gyakran felmerült ez a kérdés bennem. Az igaz barát vajon az, aki részese a mindennapjaidnak vagy az, aki nincs veled, de bármikor ott terem, ha szükséged van rá? És vajon kevésbé igaz-e az a barát, aki olykor nemet mond a kérésednek, aki néha önmagát helyezi előtérbe és nem téged? A barátság csupán egy érdek rendszer lenne és a szereplők értéke a nyújtott szívességekkel mérhető?

Úgy gondolom, az igaz barátság egyfajta állandó jelenlét a másik gondolataiban, lelkében. Ugyanolyan érzelmi amplitúdóval működik, akár egy szerelem és kulcsa a szeretet és az elfogadás. Mivel két szuverén személy alkotja, így előfordulnak nézeteltérések, ami folytán az egyik fél bizonyosan megsérül. Vannak időszakok, amikor a barátság nagyobb teret kíván, és vannak amikor csak a kettejük által alakított mikro-környezet létezik. Ettől nem kevésbé fontosak egymás számára, ez azt mutatja csupán, hogy élő, létező a kapcsolatuk. Egy embernek több baráti kapcsolata is lehet, de az igaz barátság ritka kincs.