„– Mit szólsz a Sándorhoz? – vigyorodott el a százados, és Tamás akkor látta meg benne a civilt, aki mindig is volt a rang és szigor alatt. Akkor látta meg a felszín alatt a töréseket és repedéseket, amiket a háború hagyott rajta. Látta a borzalmakat, amik megakadályozták, hogy ugyanaz az ember legyen, aki a pokol előtt volt. Megdöbbentette a felismerés, hogy ebben is teljesen egyformák.”