Történetek

Lukács Edina: Véres árulás

„Kezem a számhoz kaptam, úgy próbáltam elfojtani a feltörni készülő zokogásomat. Fájt, úgy fájt a szívem, mint még soha. Elvesztettem mindenkit, aki fontos volt nekem, mindenki halott, miattam, csak is miattam! Azért adták az életüket, hogy megmenthessenek engem, még akkor is, ha anyám nem szeretett soha igazán…”

bővebben
Cicc, cicc?!

Cicc, cicc?!

„Lépteit meggyorsította, de a pad mellett elhaladva, egy pillanatra így is meglátta a férfi arcára kiülő gonosz, kéjes mosolyt.  Persze tudta, hogy vannak ilyen férfiak, de eddig még eggyel sem találkozott.”

bővebben
0

KOSÁR