Simon Rita: A Tulipános Kocsma Alig telt el egy esztendő, a kisváros rohamosan szépülni kezdett. Számítógép szaküzletek, kozmetikák, virágboltok nyíltak, a távolsági buszok egyre gyakrabban közlekedtek és egyre nagyobb útvonalakat jártak be. Sokan költöztek át...
„A fegyveres testületeknél eltöltött idő ugyanúgy nyomot hagyott rajtam, mint érdeklődési köröm egy másik vonulata, a spiritualitás. Ez a kettősség tükröződik vissza ebben a történetben. Próbaolvasóim közül voltak akik azt mondták, hogy két külön történetet gyúrtam...
Képzeld el, hogy egy terápiáról álmodsz Ezt pedig teszed több éjszakán keresztül, és idővel rá kell döbbenned, hogy önmagad elől nem menekülhetsz, ezt most végig kell csinálnod. Pedig a halogatásban, mások hibáztatásában, hogy miért nem jutsz egyről a kettőre már...
„Belefáradtam… El is határozom, hogy én sosem leszek szerelmes, senkitől sem fogok függeni. Nem ám! Én a magam ura leszek!”
Így utólag tudom, hogy amikor hat évesen azt gondoltam, hogy a rendes járás pluszenergiát igényel, az élet megmutatta, hogy ne rinyálj, van rosszabb! Már értem, miért az a refrénje a dalnak: „Lesz még rosszabb”. A Jóisten a legnagyobb pedagógus, csak erre mindig utólag jövök rá.
