Beleolvasó

Beleolvasó-Préda
„A kezem remeg, ahogy a szalagot a dobozra kötöm, mert a fiatal férfi még mindig engem figyel. Izgalmamban, hogy hamarosan egy félistent kell kiszolgálnom, megvágom magam a csomagolópapírral. Francba! A számhoz kapom sérült ujjam, hogy megállítsam a kiserkenő vért. Vásárlóm együttérző pillantást vet felém, én pedig biccentek, hogy minden rendben.”
Beleolvasó – A hazara II.rész
„Szásszán velem ellentétben szorgalmasan járt iskolába, rendesen hazament suli után, és segített az apjának a ház körüli teendőkben. Bennem egyáltalán nem voltak ilyen ambíciók. Bámultam a hatalmas hegyeket, és elvágyódtam. Olyan helyre, ahol a reggeli mellé nem jár pofon, ahol senki nem mondja meg nekem, hogy mit kell csinálnom.”
Beleolvasó: S. A. Locryn – Edinburgh kék fényei
S. A. Locryn: Edinburgh kék fényeiElső napok - Aki látja Norfolkot, zavarja be hozzám! - dörrent Frank ingerült hangja a pihenőben, amitől mindenki összerezzent, aki csak bent tartózkodott. Davis épp akkor lépett be a helyiségbe, és a reggeli rituáléjának...
Beleolvasó-A hazara I.rész
„– Azt mondtad, itt majd együtt dolgozunk a ház körüli teendőkben. De annak a nőnek ott a faluban mindjárt elmondtad, hogy tanító vagy.”
Beleolvasó-Alfonz ikerlángja
„A legnagyobb félelmem talán az, hogy e két világ közt elveszítem a kontrollt az életem felett.”
Beleolvasó-Lele és Lilla kalandjai a bűzös mocsárban
„A virág és levélminták, amik díszítették, olyan vonalban követték a fa rajzolatát és formáját, mintha nem is faragva lenne, hanem egyszerűen így nőtt volna. A bot majdnem olyan magas volt, mint Papa maga. Felfelé kicsit szélesedett, hogy a tetejére érve négy ág körülölelhessen egy gyönyörű kristályt. Ezen kívül furcsa, vonalakból álló írás is díszítette. A gyerekeknek egyből eszükbe jutott a tündérkapun látott felirat. ”
Beleolvasó-Lujzi élete
„A legnagyobb félelmem talán az, hogy e két világ közt elveszítem a kontrollt az életem felett.”
Beleolvasó-Gyufaláng
„– Mit szólsz a Sándorhoz? – vigyorodott el a százados, és Tamás akkor látta meg benne a civilt, aki mindig is volt a rang és szigor alatt. Akkor látta meg a felszín alatt a töréseket és repedéseket, amiket a háború hagyott rajta. Látta a borzalmakat, amik megakadályozták, hogy ugyanaz az ember legyen, aki a pokol előtt volt. Megdöbbentette a felismerés, hogy ebben is teljesen egyformák.”