fbpx

A rapper és a muzsikus

Mélyen megérintődve feküdtem aznap este az ágyamban és a történteken gondolkodtam. Rengeteg érzés kavargott bennem és tudtam nem lehet véletlen, hogy szemtanúja voltam ennek a jelenetnek.

A nyáresti borozgatások alkalmával, mindig érdekes új és régi arcokkal találkoztunk. Akkor is így történt. Úgy hozta a véletlen, amikor a törzshelyünkre értünk, egy közel húsz fős, ismerősökből álló társaság fogadott minket.

Még ki sem hozták az első italt, máris megjelent, egy hetvenes éveiben járó, cigány muzsikus. Ütött-kopott hegedűjén, jól ismert dallamokat játszva idézte fel bennünk, egykori egeri bortúránkat. Hallgattuk, ahogy bazsevál és néha mi is nótára kezdtünk vele. Észre sem vettük, hogy hamarosan záróra, csak a pultos kislány pakolászása ébresztett rá minket, hogy az estének hamarosan vége. A bácsi szépen komótosan elcsomagolta a hangszerét, illedelmesen elköszönt, majd a bejárati ajtó előtt letámasztott biciklijéhez sétált.

Eközben egy tőlem fiatalabb, 20-22 éves, agyon tetovált, öltözéke alapján rapper srác lépett oda hozzá. A körülöttem lévők csacsogásától, nem hallhattam jól amit mond, csak egy köszönömöt tudtam leolvasni a szájáról, és láttam, ahogy átnyújt egy ezrest az öregúrnak, aki egy meleg kézfogással hálálta meg a fizetséget és a szavakat. Könnyek szöktek a szemembe a jelenet láttán.

Megindító volt látni, ahogy ez a két perifériára szorult ember, ilyen őszinte tisztelettel viseltetnek egymás iránt, és én a középszerűségbe burkolózva, gombóccal a torkomban, csak ültem ott és néztem őket. Valami ilyesmit jelenthet embernek lenni, embernek maradni.

Indulás előtt odamentem a sráchoz és elmondtam neki, hogy mennyire szép dolog, amit tett. Válaszul csak annyit kaptam, hogy bár ő nem szereti ezt a fajta zenét, a bácsi jól játszott, szívből zenélt és emellett nem tudott szó nélkül elmenni.

Ez volt annak a napnak a csodája. Egy csoda, amit a mi húsz fős társaságunkból egyedül én vettem észre, ám én örökre az emlékezetembe véstem e két férfi történetét.

 

/Petróczki Kitti/

További bejegyzések 

Beleolvasó: Simon Rita – A Tulipános Kocsma

Simon Rita: A Tulipános Kocsma Alig telt el egy esztendő, a kisváros rohamosan szépülni kezdett. Számítógép szaküzletek, kozmetikák, virágboltok nyíltak, a távolsági buszok egyre gyakrabban közlekedtek és egyre nagyobb útvonalakat jártak be. Sokan költöztek át...

bővebben

Simon Rita bemutatkozó

Az írás szeretete nem új számomra, korábban gazdasági újságíróként is tevékenykedtem, jelenleg pedig, családi teendőim mellett jogászként dolgozom.

bővebben

Beleolvasó: Stílus és Technika – Rejtővel egy asztalnál

Van tizenhét író, akik szerencsét próbáltak, és olyan történeteket igyekeztek írni, amelyekben megjelenik Rejtő Jenő történeteiből jól megismert humor. Ezen igyekezetükben néhol megelevenednek a NAGY író egykori stíluselemei, néhol megvillan az író saját tehetsége, a...

bővebben
0

KOSÁR