Tánczos Lívia: Melyik az igazi arcod?

Melyik az igazi arcod?

A munkahelyi? Az otthoni? Amikor barátokkal vagy? Amikor a főnököddel vagy? Amikor a gyermekeiddel vagy? Amikor a társaddal vagy? Amikor vadidegen emberekkel beszélgetsz? Amikor a kedvenc hobbi tevékenységednek élsz?

Melyik az igazi arcod????

Hány arca van vagy lehet egy embernek?

Vajon milyen ember lehet az a férfi, aki otthon üti, vágja, lelki terrorban tartja az egész családját, de a külvilág felé a bűbájos arcát mutatja. Amikor pedig a társa a nyilvánosság elé meri tárni, mi is folyik valójában a négy fal között, mert megunta a kirakat életet, akkor senki nem hisz neki, mert képtelennek találják, hogy az ő általuk ismert kedves és aranyos ember képes lenne a felsorolt dolgokra.

Vajon milyen ember lehet az a nő, aki reggelente elüvölti a gyerekeinek, hogy kár volt megszülnöm titeket, hetente elmondja nekik, hogy utálja őket és a macskáit jobban imádja, mint a családját. Folyamatos lelki terrorban tartja őket az öngyilkossági kísérleteivel, de kifelé egy tünemény bűbáj nőt ismer mindenki és soha meg nem mondanád, mit is művel otthon a négy fal között.

Vajon milyen ember az a „pedagógus”, aki miután magára csukta az ajtót üvöltözik, ordibál a gyerekekkel, agyalágyultnak titulálja és folyamatosan átkozódik például azzal, hogy „Süljön ki mind a két szemed!”, megszégyeníti és megalázza a tanítványait. Kifelé természetesen itt is a bűbáj arcát mutatja és a kollégák vagy rokonok és ismerősök nem hiszik el a hajmeresztő történeteket. A gond itt az, hogy a gyerekek mindent elmesélnek otthon és ebben az esetben azért picit több szereplő tud az eseményekről.

Vajon melyik az igazi arca ezeknek az embereknek? Vajon lehet ilyen éles különbség az emberek viselkedésében? Mi lehet az oka az ilyen éles különbségeknek? Melyik az emberek valódi énje? Vajon normális az, hogy otthon valaki lelkileg vagy esetleg testileg bántalmazza a családját, másokkal pedig egy tündér bűbáj?

Minek kellene történnie, hogy ezek az emberek rájöjjenek, hogy nagy bajban vannak? Minek kellene történnie, hogy elhiggyék nem a jó úton járnak? Minek kellene történnie, hogy ráébredjenek sürgősen változtatniuk kellene néhány dolgon az életükben? És vajon minek kellene történnie, hogy végre szembe merjenek nézni Önmagukkal és az előttük álló ösztönző kihívásokkal?

Tudjátok mi a legérdekesebb? Ezek az emberek nem is sejtik, miért történik velük annyi „rossz” dolog? Nem értik miért bünteti meg őket a rendőr, a parkolóőr. Nem értik miért romlanak el a dolgok folyamatosan körülöttük. Nem értik miért beszélnek, vagy bánnak velük úgy, ahogyan. Nem értik miért olyan „szerencsétlenek” sok dologban.

Pedig „amint vetsz, úgy aratsz”. Pontosan azt fogod visszakapni az élettől, amit beletettél. Hiszen a vonzás törvénye, vagy a vetés-aratás törvénye is erről szól. A tetteinknek mindig van következménye, ha tetszik, hanem, ha akarjuk, ha nem.

Ha Te jól vagy, ha Te jóban vagy önmagaddal, ha Te boldog vagy, ha Te jól érzed magad a bőrödben, akkor nem fogsz késztetést érezni arra, hogy megalázz, megszégyeníts, megbánts és eltiporj bárkit is. Nem akarod az erőfölényedet fitogtatni, és legfőképpen nem akarsz majd uralkodni senkin sem, mert egyenlő félként fogsz tekinteni mindenkire. Hiszen nem létezik alá vagy fölé rendeltségi viszony senki között sem. Sem a férj és feleség között, sem a szülő és a gyermek között, sem az orvos és a betege között, sem a tanár és a diákja között, sem a főnök és a beosztottja között.

Sokan még abban a hitben vannak, hogy ők bármit megtehetnek következmények nélkül. Elhiszik, hogy felsőbbrendűek és megtehetnek olyan dolgokat, amelyekkel lelki – esetleg még testi – sérüléseket okoznak másoknak. Arról nem is beszélek, mi van akkor, ha ezt valaki képes gyerekekkel – akár a sajátjával – megtenni.

Ha valaki megfelelő énképpel rendelkezik, helyén van az önbecsülése és az önbizalma, szereti és tiszteli önmagát, akkor képes a félelmeit felszámolni és megfelelő példát tud mutatni a környezete, a gyermekei és a családja számára. Képes felelősséget vállalni a szavaiért, a cselekedeteiért és a gondolataiért. Ha valaki szembesíti a cselekedeteivel vagy a szavaival nem fog kifogásokat keresni, nem fogja a felelősséget másra kenni, nem fogja a dühét másra kivetíteni, nem fog neki fájni az igazság, nem kezd el hazudozni, nem csinál magából mártírt, nem ártatlan gyermekeken vezeti le a frusztráltságát, nem merül el az önsajnálatban, nem fog bosszút állni senkin, nem aláz meg még jobban ártatlan lelkeket, nem rohan fűhöz fához, hogy bizonyítsa az igazát.

Aki JÓL van az képes kellő önkritikát gyakorolni, ha szembesítik a felmerülő ösztönző kihívásokkal. Aki JÓL van az képes levonni a megfelelő következtetést a történtekből. Aki JÓL van az képes magába nézni és elismerni, ha hibázik. Aki JÓL van az képes belátni, hogy változtatásokra van szüksége. Aki JÓL van az képes meglátni kiről is szól valójában a történet. Aki JÓL van az képes felismerni az igazi tanítást.

Folyamatosan példát mutatunk a gyermekeinknek, a családunknak és a körülöttünk lévő embereknek. Ha változásokat szeretnénk a világban, akkor a változásokat önmagunkkal kell kezdeni. Csak és kizárólag saját magunkat tudjuk megváltoztatni. Senki mást!

De ehhez kellő önkritika is szükséges, hogy belássuk valami nincs rendben az életünkben és változtatásokra van szükségünk. Ehhez nem kell hirtelen belepusztulnunk a lelkiismeret-furdalásba és elkezdeni bántani önmagunkat, hogy hogyan lehettünk olyanok, amilyenek. Hiszen „hibázunk”, tanulunk és fejlődünk, mert pontosan ezért vagyunk itt…

Neked melyik az igazi arcod?

Hol mutatod meg az igazi arcod?

Egy, kettő vagy több arcod van?

Mi az oka annak, hogy kettő vagy több arcod van?

Melyik a valódi éned?

Mi az oka annak, hogy nem mersz önmagad lenni?

Mi az oka annak, hogy különböző szituációkban különböző arcodat mutatod?

Valóban szükséged van arra, hogy más-más arcodat mutasd?

Mi kellene ahhoz, hogy a saját kezedbe vedd az életed irányítását?

Mi kellene ahhoz, hogy csak egy arcod legyen?

 

Eredi bejegyzés az Írónő oldalán. Kattint IDE a megtekintéshez.

Smaragd admin

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

További bejegyzések 

7 kedvenc idézet egy kedvenc könyvből

“Az ember, akarva-akaratlanul, hibázik. Legyen gyermek, felnőtt, férfi vagy nő, aki bűnt követ el, mindig megbűnhődik. Tulajdoníthatjuk ezt a törvénynek, az Istennek, vagy a karmának: a bűn akkor is bűn, és a megtorlás elmaradhatatlan.”

bővebben

Varga Szilárd bemutatkozó

„Nem szeretnék elkanyarodni a mágiától és a spiritualitástól, de írói tevékenységem folytatásaként egy kicsit komolyabb vizek felé tartok.”

bővebben

S.A.Locryn: Videójáték tűzoltó

„Azok az alkalmak mindig elbűvölték, szavakat sem talált, amikor nézhette a Daryl arcán ragyogó aranyszínű szelpőket és a halvány vörös tincsein táncoló napsugarakat.”

bővebben
0

KOSÁR